MGKSz alapszabály

 

 

Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetsége

alapszabálya
 
2009
 
MÓDOSÍTOTT
alapszabály

 

közgyűlési határozat száma
 
/2002.

 

A magyar galamb- és kisállattenyésztők
országos szövetségének
alapszabálya
A Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetsége 2009. május 16. napján megtartott közgyűlésén az alapszabályát az alábbiak szerint módosítja.
 
I. Általános szabályok
 
1. A Szövetség neve, székhelye, működési területe, pecsétje
A Szövetség neve: Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetsége
Hivatalos rövidítése: MGKSZ (a továbbiakban: Szövetség )
Székhelye: 1071 Budapest VII., Dembinszky u. 52.
Működési területe: a Magyar Köztársaság területe
Pecsétje: köriratban: "Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetsége", középen az alapítás éve: 1882.
 
2. A Szövetség célja és feladatai

A Szövetség a tagegyesületek által önkéntesen létrehozott, személyes és vagyoni közreműködésükkel közhasznú társadalmi tevékenységet folytató és érdekképviseletet ellátó közösség, mely a demokratikus önkormányzat alapján jogi személyként, a hazai lakosság érdekében működik.

A Szövetség célja a galamb- és a kisállattenyésztőket tömörítő egyesületek társadalmi összefogása, célkitűzéseik megvalósításának sokrétű segítése, szervezeti életük és szakmai tevékenységük támogatása, valamint érdekvédelmük ellátása.
 
A Szövetség keretében, annak irányításával széleskörű tevékenység valósul meg, ami kiterjed a közhasznú tevékenységek közül a nevelés, oktatás, képességfejlesztés és ismeretterjesztés, a kulturális örökség megóvása, a természetvédelem és állatvédelem körére, valamint a haszon, dísz és kedvtelésből tartott kisállatok (galamb, baromfifélék, díszmadarak és egyéb szárnyasok, házinyúl, és különféle prémes állatok, stb.) tenyésztésével összefüggő feladatokra, különféle szolgáltatások nyújtására, továbbá a kisállatok tenyésztésével kapcsolatos termékek forgalmazásának elősegítésére.
 
A célkitűzések eredményesebb megvalósítása érdekében - a kölcsönös segítség elvének érvényesítésével - elősegíti, hogy a tagegyesületek egymás munkáját segítsék, tagjaik tenyésztési eredményeit közkinccsé tegyék.
 
A Szövetség feladata a kisállatok - ezen belül kiemelten a hazai fajok és fajták - tenyésztésének elősegítése és népszerűsítése, az árutermelő tenyésztői és termelésszervezői tevékenység támogatása.
 
A szövetség alapvető feladatának tekinti az azonos célú tagegyesületek összefogását, célkitűzéseik megvalósításának elősegítését, a tenyésztői munka szakszerű irányítását és fejlesztését, valamint a nemzetközi kapcsolatok kiépítését és ápolását.
 
A Szövetség politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, továbbá nem állít, és nem támogat országgyűlési, valamint megyei és fővárosi képviselőjelöltet.
 
3. A célkitűzések megvalósítása

A Szövetség a közösen kialakított célkitűzések és feladatok megvalósítása érdekében

a) Kapcsolatot tart fenn a tevékenységi körét érintően illetékes állami, - szövetkezeti - és társadalmi szervekkel, tudományos intézetekkel, nagyüzemi gazdaságokkal és más gazdálkodó szervekkel.

 
b) A tagegyesületek bevonásával szervezi a tenyésztéssel, valamint az egyesületi tagok gazdaságában folyó árutermeléssel összefüggő szakismeretek terjesztését, előadásokat, tanfolyamokat, tapasztalatcseréket stb. rendez, szakkönyvek és szakfolyóiratok kiadását szakmailag támogatja.
 
c) A tenyésztési eredmények széleskörű megismertetése és elismerése céljából a tagegyesületek bevonásával kiállításokat és versenyeket szervez, hazai és nemzetközi kiállításokon és versenyeken vesz részt.
 
d) Szervezi tagjai számára a tenyészállatok hazai cseréjét, adás-vételét, közreműködik a tenyészállatok behozatalának és kivitelének szervezésében.
 
e) Különös gondot fordít a kisállattenyésztés megkedveltetésére az ifjúság körében.
 
f) Részt vesz a kisállattenyésztés társadalmi és szakmai feltételeinek kialakításában, fenntartásában és erősíti az állattenyésztési, környezetvédelmi, az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvények érvényesülését e körben.
 
g) Szakmai segítséget nyújt tenyésztői törzstelepek létrehozásához és közreműködik a tenyészállományok törzskönyvezésének szervezésében. A törzstelep cím használatának feltételeit a Minősítési Szabályzatban határozza meg.
 
h) Tagjai közreműködésével népszerűsíti és segíti az egyes őshonos hazai kisállatfajok és fajták fenntartását.
 
i) Összeállítja, dokumentálja a galambok, házinyulak és igény szerint más kisállatok fajtaleírását (standardját), és gondoskodik annak szükségszerű módosításáról, illetve kiegészítéséről.
 
j) Országos Bíráló Testületet tart fenn a tenyészállatok kiállítási és házi bírálatának ellátására, bíráló tanfolyamok és rendszeres továbbképzés szervezésével elősegíti a bírálatok szakszerűségét.
 
k) Gondoskodik a Bíráló Testület - ezen belül az ágazati csoportok - tagjainak nyilvántartásáról, minősítéséről és a felmerülő igények szerinti delegálásáról.
 
l) Szabályozza a kisállatok jelölését (a galambok, a baromfifélék lábgyűrűzését, a nyulak tetoválását, stb.), biztosítja az ehhez szükséges anyagokat és eszközöket, valamint nyomtatványokat és igazolásokat.
 
m) Támogatja a szakmai körébe tartozó szervezetek létrehozását, elősegíti azok tisztségviselőinek felkészítését, valamint továbbképzését.
 
n) A tagegyesületek útján gondoskodik a tenyésztők központi nyilvántartásáról.
 
o) Figyelemmel kíséri az egyesületi tagok tenyésztői munkáját és a szervezeti életben kifejtett szerepét, gondoskodik a kimagasló eredmények erkölcsi elismeréséről.
 
4. A Szövetség gazdálkodása
 
A Szövetség váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.
 
A Szövetség:
- vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel,
- az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.
 
A Szövetség a céljai megvalósításához szükséges gazdasági feltételek biztosítás érdekében a rendelkezésére álló anyagi eszközökkel a közgyűlése által jóváhagyott költségvetés szerint gazdálkodik.
 
A Szövetségnek a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.
 
a) A Szövetség bevételei:
- a tagok által fizetett tagdíjakból, illetve fenntartási hozzájárulásokból,
- az alapítótól, az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működéi költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány,
- közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,
- az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,
- a szervezet eszközeinek befektetéséből származó bevétel,
- a vállalkozási tevékenységből származó bevétel,
- a jogi- és magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból,
- a pályázatokon elnyert támogatásokból,
- gazdálkodási tevékenysége bevételeiből és
- egyéb - az előzőekben nem említett, jogszabályban meghatározott - forrásból származnak.
A tagsági díjat (fenntartási hozzájárulást) a közgyűlés állapítja meg, a tagok azt minden év január 31. napjáig, számla ellenében tartoznak befizetni.
A Szövetség gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.
A Szövetség a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt közvetlenül tevékenységére, céljai megvalósítására fordítja, amennyiben a Szövetség a jövőben befektetési tevékenységet folytatna, úgy a közgyűlés által elfogadott befektetési szabályzatot kell készíteni.
 
- b) A Szövetség kiadásai:
- a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások),
- az egyéb célszerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások),
- a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások),
- a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani.
 
A Szövetség nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.
 
A Szövetség költségvetés szerint gazdálkodik, amit a közgyűlés évente állapít meg.
 
A Szövetség köteles az éves beszámolójával jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni.
 
A közhasznúsági jelentés elfogadása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.
 
A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell:
a.) a számviteli beszámolót,
b.) a kapott költségvetési támogatás felhasználását,
c.) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást,
d.) a cél szerinti juttatások kimutatását,
e.) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől esetlegesen kapott támogatás mértékét,
f.) a Szövetség vezető tisztviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét,
g.) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.
 
A Szövetség éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.
 
A Szövetség az államháztartás alrendszereitől – a normatív támogatás kivételével – csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját.
 
A Szövetség által nyújtott támogatások bárki által megismerhetők.
 
A Szövetség a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján
 
 
5. A közcélú adománygyűjtés
 
A Szövetség nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetőleg más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével.
 
A Szövetség nevében és javára történő adománygyűjtés csak a Szövetség írásbeli meghatalmazása alapján végezhető.
 
A Szövetség részére juttatott adományokat a könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.
 
6. Külföldi kapcsolatok

A Szövetség a kisállattenyésztés terén elért eredmények és tapasztalatok szervezett cseréje és hasznosítása érdekében, - az Európa Szövetség tagjaként - kölcsönösen előnyös kapcsolatokat tart fenn a tagállamok és más országok hasonló célokat kitűző és tevékenységet folytató szervezeteivel (szövetség, országos egyesület stb.).

A Szövetség és a külföldi szervezetek közötti személyes kapcsolattartás terén a szövetséget az elnök, illetve az általa megjelölt elnökségi tagok képviselik. A kapcsolattartással járó költségeket (útiköltség, szállásköltség, napidíj, stb.) a szövetség viseli, kivéve, ha a külföldi partnerekkel kölcsönös költségviselésben állapodnak meg.
 
7. A Szövetség tagjai
 
A Szövetség tagja lehet az illetékes bíróság által nyilvántartásba vett, önálló jogi személyiséggel rendelkező helyi-, területi- vagy országos szervezet - elnevezésétől függetlenül a továbbiakban egyesület, ha a szövetség alapszabályát, valamint a tagokra vonatkozó egyéb belső szabályzatait és határozatait magára nézve kötelezőnek ismeri el, az alapszabályt aláírja, illetve kötelezettséget vállal a szövetségi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére.
 
Pártoló tag lehet miden olyan természetes és jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (pl. klub stb.), aki (amely) a szövetség célkitűzéseivel egyetért, és a belépéskor írásban vállalja anyagi és egyéb segítség, illetve támogatás nyújtását. A pártoló tag képviselőjét tanácskozási joggal meg kell hívni a Szövetség közgyűléseire és a szakmailag érintett szakosztály(ok) rendezvényeire.
 
8. A tagsági viszony keletkezése és megszűnése
 
A Szövetség tagja lehet minden olyan egyesület, aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, az alapszabályt aláírja és kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére.
 
Egyesület tagfelvételét a szövetség elnökségéhez címzett írásbeli beadvány útján kérheti. A kérelemhez csatolni kell:
- az illetékes szerv határozatát az egyesület nyilvántartásba vételéről (másolatban), és az egyesület jóváhagyott alapszabályát,
- az egyesület közgyűlési jegyzőkönyvének a tagfelvétel igényével kapcsolatos határozatát tartalmazó kivontát, és nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a Szövetség szabályzatait elfogadják, határozatait és a szövetségi alapszabályban lefektetett kötelezettségeket teljesítik,
- a szövetség közgyűlésén résztvevő képviselő(k) megválasztásáról szóló jegyzőkönyvi kivonatot,
- az egyesület tagnévsorát szakmai csoportosításban.
 
Az egyesület felvételéről az elnökség dönt, és döntéséről az egyesületet 30 napon belül írásban értesíti.
Elutasító határozat esetén annak kézhezvételétől számított 30 napon belül a Szövetség közgyűléséhez címzett és az elnökséghez benyújtott fellebbezéssel lehet élni.
 
A tagsági viszony megszűnése történhet:
- kilépéssel,
- a tagegyesület megszűnésével,
- törléssel,
- kizárással.
 
Kilépéssel szűnik meg a tagsági viszony, ha az egyesület - közgyűlésének ilyen értelmű határozata alapján - kilépési szándékát a határozatot tartalmazó jegyzőkönyvi kivonat csatolása mellett - írásban bejelenti az elnökségnek.
A tagegyesület megszűnésével szűnik meg a tagsági viszony, ha
- a tagegyesület feloszlik, illetve feloszlatják,
- a tagegyesület más, a szövetséghez nem tartozó egyesülettel egyesül,
- a tagegyesület a szövetséghez tartozó másik egyesületbe beolvad.
 
Törléssel szűnik meg a tagsági viszony, ha a tagegyesület a szövetség közgyűlés egymást követő három alkalommal kellő ok nélkül képviselője útján nem képviselteti magát, illetve a szövetségi tagdíj vagy egyéb fizetési kötelezettségének kétszeri felszólítás ellenére sem tesz eleget.
 
Kizárással szűnik meg a tagsági viszony, ha a tagegyesület
- a Szövetség alapszabálya vagy egyéb szabályzata ellen súlyosan vét,
- a tenyésztés és a szervezeti élet fejlesztése érdekében hozott határozatait nem hajtja végre,
- jogszabállyal vagy saját alapszabályával ellentétes tevékenységével veszélyezteti a Szövetség célkitűzéseinek megvalósulását.
 
A tagegyesület törlését és kizárását a Szövetség Etikai Bizottságának javaslata alapján az elnökség határozhatja el. A kizárási eljárás elrendeléséről az érintett tagegyesületet értesíteni kell, biztosítva számára a védekezés lehetőségét, illetve határozathozatal után a fellebbezés lehetőségét. Az elnökség határozata ellen a közgyűléshez címzett, az elnökségnél benyújtott írásbeli fellebbezésnek van helye.
A tagsági viszony megszűnése esetén az illető egyesülettel el kell számolni.
 
9. A tagegyesületek jogai és kötelezettségei
A Szövetség minden tagja azonos szavazati joggal rendelkezik, és részt vehet a Szövetség működését érintő minden kérdésről rendelkezni jogosult közgyűlés döntéshozatalában. A szavazati jogát minden tag képviselője gyakorolhatja.
Tisztségviselőül bármelyik tag megválasztható.
 
A Szövetség minden tagját azonos jogok illetnek meg, illetve azonos kötelezettségek terhelnek.
 
A tagegyesületek önigazgatását, szervezeti, anyagi és gazdasági önállóságát a Szövetséghez való tartozás nem érinti.
 
a) A tagegyesületek jogosultak:
- képviselő útján részt venni a Szövetség munkájában, a Szövetség egészét érintő határozatok meghozatalában,
- a képviselők a közgyűlésen egy-egy szavazattal rendelkeznek,
- a Szövetség és szervei munkájával kapcsolatos javaslatokat, indítványokat és panaszt előterjeszteni, tájékoztatást és felvilágosítást kérni a Szövetség érintett szerveitől,
- tagjaikkal részt venni a Szövetség által szervezett rendezvényeken (kiállításokon, versenyeken, tanfolyamokon stb.)
- tenyésztési-, kiállítási- vagy versenycélokra a Szövetség tulajdonában lévő felszerelési tárgyakat és berendezéseket igénybe venni,
- bírálók kiküldését kérni a Bíráló Testület működésére vonatkozó szabályzatban meghatározottak szerint,
- jogszabályba, a Szövetség alapszabályába vagy egyéb szabályzatába ütköző határozat felülvizsgálatát igényelni, illetve megsemmisítésre irányuló indítványt előterjeszteni a megfelelő testületi szervhez.
 
Az egyesületi tagok, egyesületük tagsági viszonya alapján jogosultak:
- részt venni a Szövetség által szervezett rendezvényeken (kiállítás, bemutató, tanfolyam, stb.) az esetenként kiadott feltételek szerint,
- részt venni a hazai vagy külföldi partnerekkel a Szövetség által szervezett tenyészállat-csere, illetve adás-vételi ügyletben,
- igénybe venni a Szövetség által a tenyésztők számára nyújtott különféle szolgáltatásokat,
- térítés ellenében a Szövetség szaklapját megkapni,
- az egyesület megbízása alapján képviselőként részt venni a Szövetség közgyűlésének munkájában,
- megválasztásuk esetén tisztséget viselni a Szövetség szerveiben.
 
A Szövetség tagjain, a tagegyesületek tagjain kívül bárki más is részesülhet a szövetség közhasznú szolgáltatásaiból.
 
b) A tagegyesületek kötelesek:
- a Szövetség alapszabályában és más szabályzataiban foglaltakat elismerni és megtartani, valamint a Szövetség testületi szervei által hozott határozatokat megtartani és megtartatni,
- a Szövetség tulajdonát képező, de az egyesület használatában lévő anyagok és eszközök állagát megóvni és gondosan kezelni,
- a szövetségi tagdíjat és egyéb fizetési kötelezettséget időben teljesíteni, valamint a tagnévsort és címjegyzéket beküldeni
- biztosítani, hogy az egyesületi kiállításokon csak a Szövetség által igazolt személyek végezzenek bírálatot, és csak az ilyen személyek által igazolt eredmény kerüljön elfogadásra,
- a szövetségi tagságból eredő kötelezettségek megtartása ellenőrzésének alávetni magát.
 
c) A pártoló tag szervezet tagsági viszonyát belépési nyilatkozat megtételével kezdeményezi és az elnökség által elfogadott határozattal jön létre.
 
A pártoló tagok a közgyűlésen tanácskozási joggal vehetnek részt, a pártoló tag tisztségviselőt nem választhat, és nem választható.
 
A pártoló tag szervezetek kötelezettségei:
- A szövetség alapszabályát és más szabályzatait megtartani.
- A szövetség célkitűzéseit támogatni.
- Tagjaik után a közgyűlés által megszabott tagi hozzájárulást megfizetni, tagnévsort és címjegyzéket a szövetségnek megküldeni.
 
 
II. A SZÖVETSÉG SZERVEI, TISZTSÉGVISELőI, A TESTÜLETI SZERVEK MűKÖDÉSI RENDJE
 
A Szövetség tevékenységét és ügyeit állandó és ideiglenes jellegű testületi szervek, az azokba választott tisztségviselők intézik. A feladatok megvalósításában a központi irodában és egyes munkahelyeken alkalmazott dolgozók működnek közre.
 
1. A szövetség testületi szervei:
 
- MGKSZ közgyűlése,
- MGKSZ elnöksége,
- MGKSZ Felügyelő Bizottsága,
- MGKSZ Etikai Bizottsága,
- MGKSZ Bíráló Testülete,
- MGKSZ Minősítő Bizottsága,
- MGKSZ szakosztályainak vezetőségei,
- MGKSZ szakbizottságai.
 
A Szövetség közgyűlése, illetve elnöksége esetenként a felmerülő feladatok jellegétől függően hosszabb vagy rövidebb időtartamra ideiglenesen működő bizottságokat hozhat létre.
 
2. A közgyűlés
 
A Szövetség legfőbb testületi szerve a közgyűlés, amely (továbbiakban: Közgyűlés) a Szövetség működését és szerepét érintő minden kérdésben jogosult dönteni.
 
A közgyűlés tagjai a tagegyesületek képviselői, melyen az elnökség tagjai, a Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai, illetve az Etikai Bizottság elnöke csak tanácskozási joggal vehet részt.
 
A Szövetség közgyűlése nyilvános, azon bárki részt vehet.
 
3. A Közgyűlés hatásköre
 
A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály megállapítása és módosítása,
b) az etikai szabályzat megállapítása és módosítása,
c) az elnökség megválasztása, valamint visszahívása, ezen belül - az elnök, az alelnökök és a szakosztályok elnökeinek kifejezetten erre a tisztségre való megválasztása,
d) a Felügyelő Bizottság, ezen belül az elnök kifejezetten erre a tisztségre történő megválasztása, visszahívása,
e) az Etikai Bizottság, ezen belül az elnök kifejezetten erre a tisztségre történő megválasztása, és visszahívása,
f) a Minősítő Bizottság elnökének megválasztása, visszahívása,
g) a Szövetség más társadalmi szervezettel való egyesülésének, feloszlásának kimondása és a vagyon felhasználására vonatkozó rendelkezés,
h) az évi költségvetés, a munkaterv és a szövetségi tagsági díj megállapítása, módosítása,
i) az elnök, alelnökök, a Felügyelő Bizottság és az Etikai Bizottság elnöke díjazásának megállapítása, valamint éves keretösszeg jóváhagyása az egyéb bizottságok és testületi szervek vezetőinek és tagjainak díjazására,
j) a Szövetség elnöksége, a Felügyelő Bizottság és az Etikai Bizottság elnökének beszámoltatása, az éves beszámoló- és vagyonmérleg elfogadása és a választott testületi szervek, illetve tisztségviselő részére a felmentvény megadása,
k) a számviteli törvény szerinti beszámoló, illetve közhasznúsági jelentés elfogadása,
l) a Szövetség vagyoni helyzetét jelentősen érintő jogi ügyletek jóváhagyása, ha az esetenként a 3.000.000 Ft értéket meghaladja,
m)megválasztja a jelölő és szavazatszedő bizottság tagjait,
n) az alapszabályban meghatározott esetekben az elnökség és egyéb testületi szervek határozatainak megerősítése, jóváhagyása, valamint a határozatok ellen benyújtott fellebbezések elbírálása,
o) dönt a Szövetség nemzetközi szervezethez való csatlakozásáról.
p) A visszahívás szabályai:
- A megválasztott tisztségviselőket a közgyűlés abban az esetben hívhatja vissza tisztségükből, ha bizonyítottan vétettek a szövetség alapszabályában és más szabályzataiban foglaltak ellen.
- A szövetség tulajdonát képező anyagok és eszközök gondatlan kezeléséért.
- A vezetőtől elvárható etikai szabályok megsértéséért, illetve a megválasztott feladatkör el nem végzéséért.
- A visszahívás az Etikai Bizottság elnöke előzetes meghallgatás és bizottsági vizsgálat után bizonyítottság esetén kezdeményezi a közgyűlés felé.
 
 
4. A Közgyűlés összehívása, határozatképessége
 
A Közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni.
A Közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt
- az ok és a cél megjelölésével a tagegyesületeknek legalább egynegyede írásban kéri,
- a Felügyelő Bizottság azt írásban indítványozza,
- ha az elnökség, illetve a Felügyelő Bizottság létszáma felénél kevesebbre csökken.
 
A Közgyűlést az elnökség hívja össze. A Közgyűlés tárgysorozatát tartalmazó meghívót az ülés kitűzött időpontja előtt legalább 15 nappal a képviselőknek meg kell küldeni, a napirend közlésével együtt.
 
A Közgyűlés elnöki tisztjét a Szövetség elnöke, akadályoztatása esetén a gazdasági alelnök látja el.
 
A Közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, a jelenlévő szavazásra jogosultak egyszerű szótöbbségével hozza, szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt, kivéve
- az alapszabály elfogadására, módosítására, más társadalmi egyesülettel való egyesülésre, a Szövetség feloszlására és vagyonának felhasználására (felosztására) vonatkozó határozatot, melyhez a jelenlévő szavazásra jogosultak legalább kétharmados többségének hozzájárulása szükséges.
- titkos szavazással választja meg a szövetség
- az elnökség tagjait,
- a Felügyelő Bizottság elnökét és tagjait,
- az Etikai Bizottság elnökét és tagjait.
- titkos szavazással dönt minden olyan esetben, amikor a Közgyűlés tagjainak legalább fele azt kéri,
- minden egyéb tisztségre történő választás nyílt szavazással történik.
 
A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, melyben rögzíteni kell a megjelentek számát, a határozatképességet, a hozzászólások lényegét és a Közgyűlés által hozott határozatokat, szavazati arányokat.
 
A jegyzőkönyvet a Közgyűlés elnöke, a jegyzőkönyvvezető és az e célra felkért két tag hitelesíti. A jegyzőkönyv egy példányát 15 napon belül fel kell terjeszteni a felügyelő szervhez. A határozatokat 30 napon belül végrehajtás céljából meg kell küldeni a választott testületek vezetőinek és az érintett tisztségviselőknek.
 
A Közgyűlés határozatairól körlevél, illetve a Szövetség szaklapja útján tájékoztatni kell a tagegyesületeket.
 
A Közgyűlés határozatképes, ha azon a tagszervezetek képviselőinek több mint a fele jelen van. Határozatképtelenség esetén legkorábban 30 perc múlva, de legkésőbb 30 napon belül ugyanazon tárgysorozattal a Közgyűlést újra össze kell hívni, amely a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes. A megismételt Közgyűlés a megjelent képviselők számától függetlenül csak akkor lesz határozatképes, ha a közgyűlési meghívóban a tagok erről előzetesen tájékoztatva vannak, ennek megfelelően távolmaradásuk következményeiről ismeretük van. 15 napon belül, és ismételt meghívó megküldése nélkül csak akkor lehet az újabb közgyűlést megtartani, ha az eredeti közgyűlés meghívójában rögzítésre került ennek időpontja.
 
5. Az Elnökség
 
Az Elnökség a Szövetség általános hatáskörű végrehajtó szerve, az ügyintézés és az ügyvitel irányítója, amely gondoskodik a Közgyűlés határozatainak végrehajtásáról, valamint a szövetségi munka folyamatos ellátásáról.
 
a) Az Elnökség elnöki tisztjét a Szövetség elnöke látja el.
Az Elnökség tagjainak száma 15 fő. Az Elnökség tagjai:
- az elnök,
- a két alelnök, (gazdasági, szakmai),
- a négy szakosztály elnöke,
- a Minősítő Bizottság elnöke,
- a hét régióból régiónként választott egy elnökségi tag.
 
b) Az Elnökség
- kitűzi a közgyűlés időpontját, összeállítja és előkészíti a tárgysorozatát, és gondoskodik a Közgyűlés összehívásáról,
- dönt a Közgyűlés által hatáskörébe utalt kérdésekben,
- gazdálkodik a Közgyűlés által megállapított költségvetés keretében,
- megállapítja az ügyintéző szervezet ügyrendjét, valamint a Szövetség szervezeti és működési szabályzatát,
- dönt az új gazdálkodó, illetve gazdasági - vállalkozási egységek létrehozásáról,
- dönt az 1 millió és 3 millió Ft közötti értékű jogügyletek megkötésében,
- jóváhagyja a testületi szervek - a Felügyelő Bizottság, és Etikai Bizottság kivételével - ügyrendjét, valamint a Szövetség egyéb belső szabályzatait,
- létrehozza a Szövetség szakosztályait, ellátja azok irányítását, és beszámoltatja elnökeit,
- a szövetségi célkitűzések megvalósítását elősegítő állandó és ideiglenes működésű szakbizottságokat hoz létre, meghatározza azok feladatait és működésük rendjét,
- az illetékes szakosztályok javaslataira támaszkodva jóváhagyja, szükség szerint módosítja a hazai kisállatfajok, illetve fajták leírását és bírálati szabályzatát,
- megválasztja a Bíráló Testület vezetőségét és meghatározza a Bíráló Testület vezetőségének a létszámát, a Minősítő Bizottság tagjait,
- megválasztja a szakbizottságok vezetőit (elnök, titkár), és megállapítja azok javadalmazását,
- dönt a Szövetségbe való tagfelvétel tárgyában,
- dönt az országos és nemzetközi rendezvények szervezéséről,
- kinevezi a Szövetség magasabb vezető állású dolgozóit, és gyakorolja velük szemben a munkáltatói jogokat,
- gondoskodik arról, hogy a Szövetség keretében működő gazdálkodó, illetve gazdasági tevékenységet folytató egységek munkája és gazdálkodása évenként legalább egyszer felülvizsgálatra kerüljön,
- amennyiben indokoltnak látja, törli, illetve az Etikai Bizottság javaslatát figyelembe véve kizárással megszünteti az érintett egyesület tagsági viszonyát,
- elbírálja az Etikai Bizottság első fokú határozatait, az etikai szabályzat által hatáskörébe tartozó ügyekben,
- a tenyésztői munka eredményeinek, valamint a Szövetség érdekében végzett munka elismeréseként adományozza a Szövetség által alapított díjakat, elismeréseket és kitüntetéseket.
 
c) Kijelöli a Szövetség képviseletében külföldre utazók személyét. Ezt a jogkörét az elnökre átruházhatja.
 
d) Az Elnökség évente legalább hat alkalommal (kéthavonként) rendes ülést tart, de össze kell hívni az Elnökséget, ha tagjainak legalább egyharmada az ülés céljának megjelölésével azt írásban kéri, valamint ha a Szövetség elnöke szükségesnek tartja.
Az elnökség ülését a Szövetség elnöke, akadályoztatása esetén a gazdasági alelnök hívja össze írásban a napirend közlésével és látja el az elnökléssel járó feladatokat. Az elnökség tagjait és a meghívottakat az elnökségi ülések időpontját megelőzően 8 nappal írásban kell értesíteni.
Az Elnökség üléseiről értesíteni kell a Felügyelő Bizottság elnökét is, aki tanácskozási joggal részt vehet az ülésen.
Az ülés határozatképes, ha azon az Elnökség tagjainak több mint a fele jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök, illetve az elnöklő elnökségi tag szavazata dönt. Az ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, és a határozatokat írásba kell foglalni. Az elnökség ülései nyilvánosak.
Az Elnökség működésére vonatkozó részletes előírásokat a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni.
 
6. A Szövetség elnöke
 
A Szövetség elnökét - titkos szavazással - 5 évi időtartamra a közgyűlés választja.
 
Az elnök a szövetségi ügyek elsőszámú elvi irányítója és a szövetség törvényes képviselője. Képviseli a szövetséget a felügyelő szerv, más állami és társadalmi szervek előtt, valamint a külföldi és nemzetközi szervezeteknél.
Képviseleti jogát a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint átruházhatja.
Az elnök a Közgyűlésnek tartozik felelősséggel.
 
Feladatai és hatásköre:
 
a) összehívja a Közgyűlést, az Elnökséget és azok ülésein elnököl,
b) szervezi és irányítja az Elnökség munkáját,
c) őrködik a Szövetség szerveinek törvényes és alapszabályszerű működése felett, szervezi a Szövetség belső ellenőrzését,
d) ellenőrzi a testületi szervek határozatainak végrehajtását, a Szövetség költségvetés szerinti gazdálkodását, és szükség szerint módosítási javaslattal él a közgyűléshez,
e) szervezi és irányítja a Szövetség alapvető célkitűzéseinek megvalósítása érdekében folyó tevékenységet.
f) Az éves költségvetésen belül költségkeret-átcsoportosítást engedélyezhet - a bér- és a jutalmazás kivételével - a költségvetés kiadási összegének 5 %-áig.
g) Munkaszerződések megkötéséhez egyetértése, állóeszközök beszerzéséhez vagy olyan más jogügylet megkötéséhez, melynek értékösszege esetenként a 100.000 Ft-ot meghaladja, előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges.
h) A költségvetés és a pénzügyi szabályzat keretei között utalványozási jogkört gyakorol, aláírja elsősorban a kizárólagos hatáskörébe tartozó leveleket, okiratokat, hivatalos kiadványokat és felelős az azokban foglaltak valódiságáért.
i) Indokolt esetben etikai eljárást kezdeményez a tisztségviselőkkel szemben,
j) gyakorolja a Szövetség valamennyi alkalmazottja felett a munkáltatói jogokat, melyek egy részét a gazdasági alelnökre átruházhatja,
k) biztosítja a testületi szervek határozatainak kihirdetését, és szervezi azok végrehajtását.
 
 
7. A Szövetség alelnökei
 
A Közgyűlés választja meg 5 éves időtartamra, a szövetség gazdasági alelnökét és szakmai alelnökét.
 
A gazdasági alelnök:
a) szervezi és irányítja a szervezeti élettel összefüggő ügyintézést és adminisztratív tevékenységét,
b) intézi a tagegyesületek, testületi szervek vezetőinek, illetve képviselőinek Szövetséghez érkezett ügyeit, illetve a hatáskörét meghaladó ügyeket az illetékeshez továbbítja és a szükséges segítséget megadja,
c) szervezi, irányítja és ellenőrzi a szövetségi munkaapparátus tevékenységét
d) akadályoztatása esetén helyettesíti az elnököt.
 
A szakmai alelnök:
a) gondoskodik a szakmai területen előírt okmányok és nyilvántartások vezetéséről, a kötelező adatszolgáltatásról,
b) szervezi, irányítja és ellenőrzi a szakbizottságok működését,
c) egyben – külön választás nélkül - a Bíráló Testület elnöke is.
 
 
8. A Felügyelő Bizottság
 
A Szövetség Felügyelő Bizottsága a tagsági viszonyból eredő jogok és kötelezettségek biztosításának, a testületi szervek működésének, a gazdálkodásnak, összességében a Szövetség jogszabály és alapszabályszerű működésének a legfőbb testületi ellenőrző szerve, mely a közgyűlésnek tartozik felelősséggel.
 
A Felügyelő Bizottság létszáma 4 fő, elnökét és tagjait a Közgyűlés 5 éves időtartamra választja titkos szavazással. A Felügyelő Bizottsági taggá választott személy az új tisztsége elfogadásától számított 15 napon belül köteles az összeférhetetlenségi akadályt megszüntetni.
 
A Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai a Szövetségnél munkaviszonyban nem állhatnak, más választott testületben tisztséget nem tölthetnek be.
 
A Felügyelő Bizottság elnöke tanácskozási joggal részt vehet az Elnökség ülésein, akadályoztatása esetén a bizottság valamely tagjával képviseltetheti magát.
 
A Felügyelő Bizottság feladat és hatásköre:
- jogosult a Szövetség szerveinek működésével és gazdálkodásával kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálni,
- az Elnökséget felhívhatja, hogy a jogszabályoknak az alapszabálynak és más belső szabályzatoknak megfelelően járjon el,
- összehívja a Szövetség legfőbb szervének rendkívüli ülését, és javaslatot tesz annak napirendjére, ha megítélése szerint a tisztségviselők tevékenysége jogszabályba, az alapszabályba, illetve a legfőbb szervének határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti a Szövetség vagy a tagok érdekeit,
- köteles megvizsgálni a legfőbb szerv üléseinek napirendjén szereplő valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, valamint minden olyan előterjesztést, amely a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekre vonatkozik,
- indítványozhatja a tisztségviselők visszahívását, továbbá a Közgyűlés összehívását,
- összehívja a Közgyűlést, ha az Elnökség nem tenne eleget az alapszabályban erre vonatkozóan előírt kötelezettségének,
- írásbeli jelentést készít a számviteli törvény szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról a legfőbb szerv részére,
- ellenőrzi a közhasznú szerv működését és gazdálkodását,
- ellenőrzi a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket,
- megvizsgálhatja, illetve betekinthet a Szövetség könyveibe és irataiba.
A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezetőszervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a) a Szövetség működése során olyan jogszabálysértés vagy a Szövetség érdekeit egyként súlyosan érintő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetőszerv döntését teszi szükségessé,
b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
 
Ha a Felügyelő Bizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül - nem hívták össze a közgyűlést, a határidő eredménytelen eltelte esetén erre a Felügyelő Bizottság is jogosult.
 
Haladéktalanul értesíteni kell a törvényességi felügyeletet ellátó szervet, ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg.
 
A Felügyelő Bizottság testületként jár el.
A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha minden tag jelen van; határozatát egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazás során hozza. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt.
A Felügyelő Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A Felügyelő Bizottság tagját e minőségében a Szövetség tagjai, illetve munkáltatója nem utasíthatja.
A Felügyelő Bizottság üléseit a Felügyelő Bizottság elnöke hívja össze írásban a napirend közlésével és vezeti le azokat. Az ülés összehívását - az ok és a cél megjelölésével - a Felügyelő Bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a Felügyelő Bizottság ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására.
A Felügyelő Bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet a közgyűlés hagy jóvá.
Tanácskozási joggal részt vesznek a legfőbb szervek ülésein.
Ha a Felügyelő Bizottság tagjainak száma az alapszabályban meghatározott létszám alá csökken, vagy nincs aki az ülését összehívja, a Szövetség elnöke a Felügyelő Bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles összehívni a legfőbb szervet.
 
 
Ha a Felügyelő Bizottság a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeirol kötött szerzodés megszegését észleli, köteles haladéktalanul összehívni a közgyulést.
A Felügyelő Bizottság az ellenőrzés (vizsgálat) megkezdéséről az ellenőrzött egység vezetőjét értesíti, a vezető az ellenőrzésnél jelen lehet, és a megállapításokra észrevételt tehet.
 
A Felügyelő Bizottság jogosult a tagegyesületektől és a Szövetség alkalmazottaitól felvilágosítást kérni.
 
A Felügyelő Bizottság üléséről és az ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni, az utóbbit ismertetni kell az ellenőrzésben érdekelt személyekkel, akik annak tartalmára észrevételeket tehetnek.
 
 
9. Az Etikai Bizottság
 
A Szövetség Etikai Bizottsága az alapszabályban előírt kötelességek és rendelkezések megszegésével, az etika írott és íratlan szabályainak be nem tartásával, valamint a szövetségi testületi tagsággal kapcsolatos vétkes kötelezettségszegés elbírálásának szövetségi szerve, mely a Közgyűlésnek tartozik felelősséggel.
 
Az Etikai Bizottság a Közgyűlés által titkos szavazással 5 évi időtartamra választott elnökből és 3 tagból áll. Munkájáért a Közgyűlésnek tartozik felelősséggel. Évenként beszámolni köteles az etikai és fegyelmi helyzetről, valamint a felelősségre vonási gyakorlat alakulásáról.
 
Működése során esetenként 3 tagú tanácsban jár el, határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.
 
Az Etikai Bizottság feladatait és eljárási szabályait az etikai szabályzatban kell meghatározni.
 
A Szövetség alkalmazotti állományában álló dolgozók fegyelmi-etikai ügyei nem tartoznak az Etikai Bizottság hatáskörébe.
 
 
10. A Szövetség Bíráló Testülete
 
A Bíráló Testületet a Szövetség által rendezett tanfolyamon képesítést szerzett, valamint más szakmai szervezetek által kiadott - a Szövetség által elismert - képesítéssel, illetve az Elnökség által felkért, szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező egyesületi tagok alkotják.
 
A testület tagjai köréből létrehozott bíráló bizottságok látják el a hazai (országos, területi és helyi), a nemzetközi és külföldi kiállításokon a bírálói teendőket, valamint a tenyésztelepi bírálatokat.
 
A Bíráló Testület tagjait ágazati szekciókba tömörítve, a testület elnökéből és a szekciók titkáraiból álló vezetőség irányításával fejti ki tevékenységét.
 
A Bíráló Testület elnöki tisztjét a Szövetség szakmai alelnöke tölti be, a titkárokat a testület elnökének javaslata alapján az Elnökség választja 5 éves időtartamra, és egyben meghatározza a vezetőség létszámát is.
 
A Bíráló Testület vezetőségének feladatai:
 
a) ágazati szekciónként és minősítés szerint nyilvántartja a testület tagjait,
b) megszervezi a bírálók képzését és vizsgáztatását,
c) az egységes szemlélet és a követelmények felfrissítése érdekében meghatározott időnként továbbképzést tart,
d) irányítja az egyes szekciókba tömörült bírálók tevékenységét és gondoskodik az igényelt bírálói teendők ellátásáról,
e) ellenőrzi a bírálói munkával összefüggő feladatok ellátását és javaslattal él a bírálati szabályzat szükségszerű módosítására,
f) folyamatosan figyelemmel kíséri a tagegyesületek és a szakosztályok tevékenységét.
 
A Bíráló Testület vezetősége maga készíti el ügyrendjét, amit az Elnökség hagy jóvá. Az ügyrend a Szövetség szervezeti és működési szabályzatának mellékletét képezi.
 
 
11. A Minősítő Bizottság
 
A Minősítő Bizottság feladata, hogy a Szövetség tagegyesületeinek tagjai által folytatott tenyésztői munkát figyelemmel kísérje és az elért eredmények alapján értékelje. A minősítést a tagoknak kell kérni az egyesületen keresztül.
A bizottság elnökét a Közgyűlés, tagjait az elnök javaslatát figyelembe véve az egyesületi tagok köréből (szakágazatonként 1-1 főt) a Szövetség Elnöksége választja 5 évi időtartamra.
 
A Minősítő Bizottság feladata a minősítési szabályzat kidolgozása, amit az Elnökség a Bíráló Testület és a szakosztályok vezetőségeinek véleményét is figyelembe véve hagy jóvá.
 
A Minősítő Bizottság működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni.
 
A Minősítő Bizottság elnöke tagja az Elnökségnek, a Közgyűlés kiemelten erre a tisztségre választja meg.
 
 
12. A szakosztályok
 
A szövetség szervezetében a következő szakosztályok működnek:
- röpgalambtenyésztő,
- díszgalambtenyésztő,
- nagytestű alakgalambtenyésztő,
- vegyes kisállattenyésztő.
 
A szakosztályok feladata a tevékenységi körüknek megfelelő tenyésztési ágban a szakmai ismeretek és információk széleskörű terjesztése, az egyesületek szakmai tevékenységének sokoldalú segítése, a tagok tenyésztői munkájának szakszerű irányítása és a klubélet kialakítására vonatkozó igények esetén annak elősegítése.
 
Ügyrendjükben meghatározott szakmai tevékenységi körökben országos jellegű fajtaklubokat hozhatnak létre. A szakosztályok legfőbb szerve a szakosztályülés, amelyen a megfelelő profilú egyesületi szakosztályok képviselői, valamint a fajtaklubok vezetői vesznek részt. Jogosult részt venni a szakosztályi ülésen a szakosztállyal nem rendelkező egyesületek megfelelő meghatalmazással ellátott képviselője is.
 
A szakosztályok élén 3-7 tagú vezetőség áll, melynek munkáját a szakosztály ügyrendjének megfelelően az illetékes szakosztály elnök, - aki egyben a Szövetség Elnökségének tanácskozási joggal rendelkező tagja - szervezi és irányítja. A szakosztály vezetősége további tagjait a szakosztályülés választja 5 évi időtartamra.
 
A szakosztályok éves munkaterv és költségvetés szerint dolgoznak, a Szövetség költségvetéséből részükre biztosított kerettel gazdálkodnak. Beszámolási és elszámolási kötelezettséggel az Elnökség felé tartoznak.
 
A szakosztályok titkárai tanácskozási joggal vehetnek részt az Elnökség ülésein.
 
 
13. A Szövetség bizottságai
 
A Közgyűlés és az Elnökség a Szövetség tevékenységével összefüggően és célkitűzései megvalósításának elősegítése érdekében - meghatározott célra és időtartamra - bizottságokat hozhat létre.
 
A bizottságok működési körét, feladatát és létszámát a létrehozó testületi szerv határozza meg.
 
A bizottságok tagjai körébe, vagy egy-egy meghatározott feladat ellátására, szakirányú képesítéssel rendelkező olyan személy is felkérhető, aki nem tagja a Szövetségnek, feltéve, hogy esetleges korábbi tagsági viszonya nem kizárással szűnt meg.
 
14. A tisztségviselők
 
a) A Szövetség tisztségviselői
- a Szövetség elnöke,
- a Szövetség alelnökei
- az Elnökség további tagjai,
- a Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai,
- az Etikai Bizottság elnöke és tagjai,
- a Bíráló Testület elnöke,
- a Minősítő Bizottság elnöke.
 
b) Nem lehet tisztségviselő az, aki
- nem tagja a Szövetség keretében működő egyesületnek,
- korlátozottan cselekvőképes,
- kizárást vagy tisztségéből elmozdítást kimondó fegyelmi határozat, illetve közügyektől eltiltó bírósági ítélet hatálya alatt áll,
- ellene büntető vagy fegyelmi eljárás van folyamatban,
- jogerős büntető ítélet hatálya alatt áll.
 
A tisztségviselők választása a Közgyűlésen titkos szavazással, szótöbbséggel történik, és általában 5 évi időtartamra szól.
 
Az 5 éves időszak közben történő megválasztás a választási időszak végéig érvényes.
 
Erkölcsi bizonyítványhoz kötött tisztségek: az elnök, az alelnökök, az Elnökség tagjai, a Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai, az Etikai Bizottság elnöke és tagjai, akik megválasztásukat követő 30 napon belül kötelesek az erkölcsi bizonyítványt beszerezni.
 
A tisztségviselők fegyelmi felelőssége a tisztségükből folyó kötelezettségek vétkes megszegése esetén áll fenn. A fegyelmi vétséget elkövető tisztségviselőre kiszabható büntetések:
- megrovás,
- szigorú megrovás,
- tisztségéből való elmozdítás.
 
A tisztségviselők anyagi felelősséggel tartoznak a jogszabályok és az alapszabály rendelkezései, valamint a tisztségükből fakadó kötelezettségek megszegésével vétkesen okozott kárért.
 
Szándékos károkozásnál a tisztségviselő a teljes kárért felel, gondatlan károkozás esetén felelőssége a tisztségével összefüggő előző évi díjazása erejéig áll fenn.
Az Elnökség, valamint a Felügyelő Bizottság tagjai együttesen kötelesek megtéríteni a Szövetségnek azt a kárát, amelyet működésük körében a jogszabályok, illetőleg a Szövetség belső szabályzatai vagy kötelességeik megsértésével vétkesen okoztak. Nem felel az, aki a kárt okozó határozat meghozatalában nem vett részt, a határozat ellen szavazott, vagy az intézkedés ellen bizonyíthatóan tiltakozott.
 
15. Az összeférhetetlenségi szabályok
 
Közeli hozzátartozók (Ptk. 685. §. b.) pontja) nem lehetnek egyidejűleg a Szövetség tisztségviselői.
 
Ilyen kapcsolat esetén összeférhetetlenség áll fenn
- egyfelől az Elnökség közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetői, másfelől közvetlen felettesük között, továbbá
- egyfelől a pénz- és anyagkezeléssel megbízott személyek, másfelől közvetlen felettesük, valamint a Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai között.
 
Nem lehet a Szövetség tisztségviselője az a személy sem, aki a Szövetség felett a törvényességi felügyeletet gyakorolja, továbbá ellenőrzi, vagy a hatósági feladatokat ellátó szervnél a feladat végzésében közreműködik.
 
A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685.§ b.) pontja) élettársa (továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b)bármilyen más előnynek a Szövetség cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
 
Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a) a vezetőszerv elnöke vagy tagja,
b)a Szövetséggel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a Szövetség cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
d)az a)-c) pontokban meghatározott személyek hozzátartozója.
 
A Szövetségnél nem lehet vezető tisztviselő az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
A Szövetség vezető tisztségviselője és közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b.) pontja) ugyanannál a szervezetnél a Felügyelő Bizottság tagjává nem választható meg.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
 
 
16. A választott szervek tagjainak díjazása
 
A Szövetség célkitűzéseinek megvalósításáért végzett és a választott tisztségükből folyó feladatukkal összefüggő tevékenységükért rendszeres díjazásban (tiszteletdíjban) részesíthetők:
- az elnök
- az alelnökök,
- a Felügyelő Bizottság elnöke
- az Etikai Bizottság elnöke
- a szakosztályok elnökei
- a Minősítő Bizottság elnöke.
 
Az éves munkavégzés figyelembevételével egyszeri díjazásban (tiszteletdíjban) részesülhetnek:
- az Elnökség előbbiekben nem említett tagjai,
- a Felügyelő Bizottság tagjai,
- az Etikai Bizottság tagjai,
- a Minősítő Bizottság tagjai,
- a szakosztályok vezetőségi tagjai,
- egyéb - a Szövetség érdekében - kiemelkedő munkát végző tagegyesületi tagok.
 
A Közgyűlés az elnök, az alelnök, Felügyelő Bizottság elnöke, valamint az Etikai Bizottság elnöke tiszteletdíját személyre szólóan, a további tisztségviselőkét pedig keretösszegben határozza meg, aminek felosztása az Elnökség hatáskörébe tartozik.
 
 
17. Az ügyintéző szervezet
 
A Szövetség adminisztrációs, nyilvántartási és számviteli feladatait a központi iroda látja el.
Az iroda tevékenységét a gazdasági alelnök irányítja.
Működésének részletes feltételeit a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza.
 
18. Szövetség képviselete
 
A Szövetség képviseletére az elnök önállóan jogosult, akadályoztatása esetén képviseleti jogát átruházhatja bármelyik másik elnökségi tagra. A bankszámla feletti utalványozási jogot két elnökségi tag együttesen gyakorolja a Ptk. 29. § (3) bekezdése alapján.
 
19. A régiók
 
A Szövetség területi alapegységei a régiók, melyek területének kijelölése megegyezik a hivatalosan alkalmazott felosztással, melyet a mellékelt térkép rögzít.
 
20. Közhasznúsági nyilatkozatok
A Szövetség az alábbi cél szerinti közhasznú tevékenységeket végzi (1997. évi CLVI. törvény 26. § c) szerint):
- (4.) nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
- (6.) kulturális örökség megóvása,
- (8.) természetvédelem, állatvédelem.
A Szövetség rögzíti, hogy a törvényben és jelen alapszabályban rögzített közhasznú tevékenységet folytat, továbbá - amennyiben tagsággal rendelkezik - biztosítja, hogy tagjain kívül más is részesülhet a közhasznú szolgáltatásaiból.
Az alapszabályban foglalt célkitűzések megvalósítása érdekében, a közhasznú az alábbiakat vállalja:
Oktatás:
- A Szövetség szakmai felkészítő tanfolyamot szervez, képzést biztosít.
- A Szövetség vállalja, hogy biztosítja a képzéshez szükséges tankönyveket.
- A Szövetség vállalja célja szerinti előadások, vitafórumok és konferenciák szervezését.
Kiadványok:
- A Szövetség vállalja az általa szervezett szakmai képzéseknek - a jogszabályok feltételei szerinti - tanúsítványok, bizonyítványok kiállítását.
- A Szövetség kedvezményesen biztosítja a képzéshez szükséges tananyagokat, segédanyagokat.
- A Szövetség vállalja, hogy a céljának megfelelo szakmai kiadványokat (folyóirat, oktatófilm) önköltséges áron készíti el és bocsátja az érdekeltek részére.
Egyéb:
- A Szövetség céljának biztosítása érdekében együttműködési szerződést köt a hasonló tevékenységet ellátó szervezetekkel.
A Szövetség évente dönt a céljai között felsorolt feladatok végrehajtásához felhasználható pénzeszközök mértékéről, felosztásuk módjáról, egyéb támogatás nyújtásáról. A Szövetség által meghirdetett képzések, tanfolyamok, egyéb tájékoztatók prospektusai – a Szövetség székhelyén - bárki részére rendelkezésre állnak.
A Szövetség vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.
A Szövetség működésérol a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével a képviselő a Szövetség gazdálkodásáról a közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.
A Szövetség köteles a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten nyilvántartani, egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.
A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a keletkezett nyereséget, illetve annak mely részét hogyan használja fel figyelemmel arra, hogy a Szövetség tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel, az csak a jelen alapszabályban rögzített tevékenységre fordítható.
A Szövetség működésével, szolgáltatási igénybevétele módjával, beszámolói közlésével kapcsolatosan a nyilvánosságot biztosítja, egyrészt a jogszabályokban meghatározott módon (közzétételi kötelezettség), másrészt az alapszabályban szabályozott irat-betekintési és felvilágosítás-adási jog rögzítésével. Amennyiben ezen szabályokkal sem valósulna meg a nyilvánosság biztosítása, úgy a Szövetség vállalja, hogy a jogszabályban rögzített körben országos sajtó útján megjelentett közleményben teszi közzé ezen adatokat.
A testületi szervek döntéseit a szervezet ügyintéző szerve nyilvántartja a Határozatok Tárában. Ebben fel kell tüntetni a döntések tartalmát, időpontját, hatályát, a támogatók és ellenzők számarányát (nyílt szavazás esetén) személyét. Az elnök gondoskodik a szervezet döntéseinek érintettekkel való közléséről írásban, igazolható módon. A testületi szervek döntéseit a szervezet székhelyén elhelyezett hirdető táblán hozza nyilvánosságra.
Az évente kötelező közhasznúsági jelentést (éves beszámolót) nem kell semmilyen ellenőrzést vagy felügyeletet gyakorló szervnek megküldeni, vagy ott letétbe helyezni, ugyanakkor biztosítani kell annak bárki általi hozzáférhetőségét (betekintését és saját költségére másolat készítését).
A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell:
a) a számviteli beszámolót;
b) a költségvetési támogatás felhasználását;
c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
d) a cél szerinti juttatások kimutatását;
e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;
f) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;
g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.
A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet.
A Szövetség elnöke köteles gondoskodni a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintésről, illetve azokról felvilágosítást adni.
Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell az Elnök részére megküldeni.
Az Elnök köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul; egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni.
Az Elnök köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje, figyelembe véve a személyes adatok kezelésének szabályait. A kérelmező személyes adatai hozzájáruló nyilatkozat hiányában nem vehető fel és nem tárolható.
 
21. A Szövetség megszűnése, felszámolása
 
a.) A Szövetség megszűnik, ha
- a feloszlását a Közgyűlés alapszabályszerűen kimondja,
- más társadalmi szervezettel egyesül,
- bíróság feloszlatja vagy megszűnését megállapítja.
 
b.) A Szövetség megszűnése esetén felszámolási eljárást kell lefolytatni. A felszámolást a közgyűlés által létrehozott 5 tagú Felszámoló Bizottság végzi. A Szövetség vagyonát megszűnése esetén a közgyűlés határozata szerint kell hasznosítani.
 
c.) Ha a Szövetség feloszlatással szűnik meg, vagy megszűnését megállapítják, vagyona a hitelezőkkel történő elszámolás után a tagegyesületek között, létszámuk arányában osztandó fel.
 
Vegyes rendelkezések
A Szövetség bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.
A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre egyrészt az egyesülésekről szóló 1989. évi II. törvény és a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény vonatkozó rendelkezései, másrészt a később meghozandó közgyűlési határozatok az irányadók.
 
Budapesten, 2009. május 16.
 
 
 
Kiss Gabriella
Uhrner Antal
Borbola László
Gazdasági alelnök
Elnök
Szakmai alelnök

VEZETŐSÉG


Bolye Ferenc, elnök

Bolye Ferenc

elnök


Orbán Ernő, titkár

Orbán Ernő

titkár


Liptai Gábor, pénztáros

Liptai Gábor

pénztáros


Polgár Béla, szakelőadó

Polgár Béla

szakelőadó

Belépés a klubba

Easy to startIsmerje meg a Magyar Díszposta Fajtaklub működési szabályzatát és legyen Ön is a klub tagja.

A belépési nyilatkozatot itt találja...

Legutóbbi eseményünk képekben - Fajtaklub kiállítás - Törökszentmiklós, 2013. október 19 - 20.

További galériák megtekintéséhez keresse a Képtár menüt!